Mit�l zakatol a vonat?

Ahhoz, hogy erre a k�rd�sre v�laszolni tudjunk, meg kell vizsg�lnunk a vonatot. Mib�l is �ll a vonat? Van egy mozdony, �s van sok (vagy csak egy) kocsi. Nam�rmost a mozdony ugyan�gy zakatol, mint a vagonok, �gy el�g csak a vagonokat vizsg�lnunk, a mozdonyt el is hanyagolhatjuk. Ha megn�zz�k a kocsikat, akkor ugye mindegyik egyforma zakatol�s szempontj�b�l, �gy el�g egy kocsit megn�zni, a t�bbit elhanyagolhatjuk. De mib�l �ll egy vagon? Van egy fels� (utas, vagy rakod�) r�sz, �s van az als� r�sz, azaz az alv�z. A fels� r�sz ugye nem zakatol, teh�t ezt el is feledhetj�k, elegend� az als� r�szt vizsg�lni. Az als� r�sz fel�p�t�s�t tekintve �ll egy alv�zb�l, �s a kerekekb�l. Innen az alv�z ugye megint nem zakatol, teh�t azzal sem kell foglalkoznunk, el�g megn�zni a kerekeket. Ker�kb�l is van azonban egy vagon alatt 4 p�r, amelyek mindegyike egyform�n viselkedik zakatol�s szempontj�b�l, teh�t elegend� egy p�rt is megn�zn�nk, a t�bbivel nem foglalkozunk. Egy p�r ker�k fel�p�t�s�t n�zz�k meg! �ll mag�b�l a k�t ker�kb�l, �s van a tengely. A tengely viszont nem zakatol, teh�t elhanyagolhat�. Marad k�t darab ker�k, ami viszont megint teljesen egyforma, �gy az egyiket elhagyhatjuk. A tov�bbiakhoz kell egy kis matematika, hiszen n�zz�k meg a kereket! Az k�r alak�! A k�r ter�let�t �gy sz�m�tjuk ki, hogy r^2*P� (r a n�gyzeten szorozva P�-vel). A k�pletb�l a P�=3,14, ami nem zakatol, teh�t nem foglalkozunk vele tov�bb. Az r az a sug�r, ami mivel �lland�, �gy megintcsak nem zakatol. Mi maradt meg? H�t a N�GYZET! �s ahogy ez a n�gyzet billen egyik oldal�r�l a m�sikra, na ATT�L sz�l a vonat kereke!