Aerobic

A gombam�d elszaporodott fitneszklubok �s a piacot el�raszt� aerobic-videokazett�k t�bb tucatnyi st�lus� edz�sform�t k�n�lnak. Miel�tt azonban ki-ki eld�nti, hogy melyiket v�lasztja, j� ut�nan�zni, hogy melyik t�pus� �ra mi c�lt szolg�l, �s egy�ltal�n alkalmas e test�nk, edzetts�gi szint�nk a v�grehajt�s�hoz. Az aerobic az aerob, vagyis az oxig�n jelenl�t�ben v�gzett mozg�sr�l kapta a nev�t. Az aerob munkav�gz�s edzi a sz�vet �s a t�d�t, �gy a kering�si �s l�gz�rendszer gyorsabban, hat�konyabban lesz k�pes m�k�dni, teh�t javul az �ll�k�pess�g. �ppen ez�rt fejlesztett�k ki a 60-as �vekben az Egyes�lt �llamokban e mozg�sform�t. Csakhogy a kutat�k c�lk�z�ns�ge nem a n�k voltak, hanem a NASA asztronaut�i, akiknek fizikai �llapota feljav�t�sra szorult. A m�dszer hat�sosnak bizonyult, �s kisziv�rgott az �rkutat� int�zet falai k�z�l. A nagy �j�t�s azonban nem a NASA-kutat�khoz, hanem Jackie Sorensen nev�hez f�z�dik, aki mindezt a mozg�sanyagot zen�vel �s egy modern �letst�lussal p�ros�totta. Az igazi aerobic-�r�let m�gis csak j� p�r �v m�lva, a 80-as �vekben vette kezdet�t Jean Fond�val. A k�ztudattal ellent�tben teh�t nem a sz�n�szn� tal�lta fel az aerobicot, � csak n�pszer�s�tette! A sok s�r�l�s �s a n�k s�r�s�d� reumatikus panaszai azonban hamar r�mutattak arra, hogy a Fonda-divathull�m terjesztette mozg�sanyag eg�szs�gtelen �s vesz�lyes. (Az akkori videokazett�kat n�zve a mai aerobic-oktat�knak �s kicsit is hozz��rt�knek �gnek �ll a hajuk a szakszer�tlen, gerincre �s izomzatra maxim�lisan k�ros gyakorlatokt�l, buta feladatsorokt�l.) 1985 k�r�l �t�rt�kelt�k az aerobic mozg�sanyag�t �s l�trej�tt – b�r a sport�g folyamatosan fejl�dik – a ma is haszn�latos �s az eg�szs�gre f� szempontk�nt tekint� m�dszertan. A mai fitnesz-aerobic teh�t nemcsak az �ll�k�pess�g fejleszt�s�t, hanem a helyes testtart�sban r�szt vev� f�bb izomcsoportok erej�nek n�vel�s�t, ny�jt�s�t, valamint a mozg�skoordin�ci� tudatos fejleszt�s�t is megc�lozza. Az eml�tett c�lok figyelembe v�tel�vel v�laszthatunk teh�t „sima" aerobic �r�t. A legt�bb fitness-klubban megk�l�nb�ztetnek kezd�, k�z�phalad� vagy halad� csoportot (n�h�ny helyen csak kezd�-halad� �ra van). A szinteket els�sorban a koreogr�fia neh�zs�ge hat�rozza meg. M�g a kezd� szinten csak egyszer� l�p�sekkel �s szinte tanul�s n�lk�l is elsaj�t�that� karmunk�val, addig a halad�bb csoportokban m�r s�r� ir�nyv�ltoztat�sos, �temenk�nt v�ltoz� l�p�skombin�ci�kkal, nagyobb kiterjed�s�, �sszetettebb karmunk�kkal tal�lkozunk. Elt�rhet a zene temp�ja is. Kezd� �r�n lassabb, halad� �r�n gyorsabb a zene. Az �ra v�g�n mindig van er�s�t�s �s ny�jt�s, amelyek neh�zs�ge szint�n az adott �ra szintj�t�l f�gg. Trost Eszter