A t�rt�net�r�k szerint a teniszt m�r az �kori R�m�ban is j�tszott�k, akkori form�j�ban trigonnak h�vt�k, miut�n h�rman h�romsz�g alakban j�tszott�k, err�l Seneca �r�sai alapj�n tudunk. A j�t�k �tja R�m�b�l P�rizsba vezetett, ahol jeu de paume-nak h�vt�k. Franciaorsz�gban annyira n�pszer� lett, hogy minden v�ros f�ter�n �s vend�gfogad�k udvar�n j�tszott�k. Maga a tenisz sz� is francia, az �francia tenez ig�b�l sz�rmazik, jelent�se: fogj�tok! A ki�lt�st akkor hallathatta a j�t�kos, amikor a labd�t eldobta vagy teny�rrel el�t�tte. Az ugyancsak francia paume, azaz teny�r sz� arra utal, hogy a labd�t eleinte nemcsak �t�vel tov�bb�tott�k.

Magyarorsz�gon el�sz�r M�ty�s kir�ly kor�ban tal�lkozunk a paume-j�t�kkal, amelyr�l �r�sbeli eml�keink is maradtak a Virginia-K�dexben �s Szt�ray Mih�ly Andr�s �r�saiban.

Kezdetben a labd�t ny�jtott teny�rrel, puszta k�zzel �t�tt�k, a j�t�k l�nye ugyanaz volt, mint a mai�: labda �t�se �s vissza�t�se. A j�t�kteret keresztvon�ssal v�lasztott�k el, majd cs�p�magass�gban kifesz�tett k�t�llel �s h�l�val. K�s�bb a j�t�kteret falakkal vett�k k�r�l (nyitott labdah�z, �n. tripot), �s a falak a j�t�kszab�lyokat is megv�ltoztatt�k: a j�t�kt�r tartoz�k�v� v�ltak. M�g mindig az id�j�r�s szesz�lyeit�l f�gg�tt a j�t�k, ez�rt l�trehozt�k a fedett labdah�zat, amely a korai feudalizmus v�ros�nak harmadik legjellegzetesebb �p�lete volt a templom �s a v�rosh�za mellett.

A XVI. sz�zadban Miksa cs�sz�r is �p�ttetett labdah�zat Pozsonyban, amelyr�l a cs�sz�r udvari orvosa �gy v�lekedett: "az ifj�s�g idej�t, p�nz�t labdaj�t�kra fecs�rli". K�sobb, a XIX. sz�zad k�zep�n divatos volt a s�rospataki labdah�z is, amelyben Sz�chenyi Istv�n 1846-ban kipr�b�lta a nyugati utaz�sain megkedvelt j�t�kot.

A j�t�kosok el�bb keszty�t h�ztak, majd a kez�ket h�l�csk�val bor�tott�k, azut�n pergamennel bor�tott fa�t�t, �n. battoirt haszn�ltak, amely a XV. sz�zad v�g�re dr�ttal, majd b�lh�rral h�rozott, a mai tenisz�toh�z hasonlatos eszk�zz� fejl�d�tt, kerete f�b�l, csontb�l k�sz�lt.

A XIX. sz�zadban m�r csak Angli�ban �lt n�mi �rdekl�d�s a tenisz ir�nt. 1873 kar�csony�n egy walesi udvarh�zban Walter Clopton Wingfield - a brit kelet-indiai hadsereg �rnagya - egy �j j�t�kot mutatott be t�rsas�g�nak. K�t h�nappal k�s�bb az �rnagy a londoni szabadalmi irod�ban is bejelentette a gyepen �s j�gen egyar�nt j�tszhat� Sphairistike j�t�kot, amelyet siker�lt szabadalmaztatnia. A j�t�kt�r homok�ra alaprajz� volt, �s egy magas k�z�ph�l� adogat�- �s fogad�udvarra osztotta. A marylebonei Cricket Club 1875-ben adta ki az els� teniszk�dexet a lawn tennis nev� j�t�kr�l. Az ebben szerepl� szab�lyokat gyakran m�dos�tgatt�k - legt�bbsz�r a k�z�ph�l� magass�g�ra vonatkoz�an - m�g a mai form�j�ra alakult.

A lawn tennis haz�nkban mind�ssze p�r �vvel k�s�bb v�lt ismertt� Zsigmondy P�l j�volt�b�l, aki �veken �t Angli�ban �lt. � �p�ttette az els� gyepteniszp�ly�t Magyarorsz�gon 1881-ben a v�rosligeti Fasorban (Liedemann-kert). Mire ez a p�lya elk�sz�lt, m�r a L�versenyt�ren egy f�rang� t�rsas�g �t�in is pattogott a feh�r labda. Ez a f�rang� t�rsas�g alap�totta 1883-ban az els� tenisszel foglalkoz� egyes�letet Budapesti Lawn Tennis Egylet n�ven. 1888-ban a vitorl�sversenyek idej�n bonyol�tott�k le az els� teniszversenyt Balatonf�reden. 1893-ban jelent meg a teniszszab�lyok magyar kiad�sa is.

1894 j�nius�ban a Stef�nia Yacht Egylet megrendez�s�ben Balatonf�reden ker�lt sor az els� bajnoki k�zdelemre, amely nagy meglepet�st okozott: P�lffy Paulina szerezte meg a f�rfi j�t�kosok el�tt az els� bajnoki c�met.

1877. j�lius 9-�n tartott�k meg Wimbledonban az els� brit bajnoki torn�t, amelyet mindm�ig "nem hivatalos" vil�gbajnoks�gnak tekintenek. Az els� nemzetk�zi m�rkoz�st is itt j�tszott�k 1883-ban. Wimbledonban 1925-ben jelent meg az els� magyar j�t�kos: Kehrling B�la, aki az olasz Morpurg�val f�rfi p�rosban a 3. helyen v�gzett. Ezut�n a tenisz gyorsan elterjedt Eur�p�ban, ahol elterjed�s�hez nagyban hozz�j�rult a salakp�ly�k l�trehoz�sa, amelyben Franciaorsz�g nemzetk�zi bajnoks�ga lett nagy jelentos�g�, mint "nem hivatalos" salakp�lya-vil�gbajnoks�g. Haz�nkban 1903-ban jelentek meg el�sz�r k�lf�ldi versenyz�k a Budapest-bajnoki versenyen.

Az Angol Lawn Tennis Sz�vets�g 1888-ban alakult meg, a sport�g ir�nyad� test�let�v� v�lt az eg�sz vil�gon. �szak Amerik�ban is terjedt a gyeptenisz, ahol 1881-ben alakult meg a sz�vets�g, ekkort�l kezdve rendezik meg a bajnoks�gokat. A Magyar Orsz�gos Lawn Tennis Sz�vets�g a BKE v�rosligeti csarnok�ban. Ebben az �vben volt els� nemzetk�zi siker�nk: Madar�sz Margit N�metorsz�g nemzetk�zi bajnoks�g�n gy�zedelmeskedett �s ezt 1908-ban is megism�telte.

A "nem hivatalos" csapat-vil�gbajnoki v�ndord�jat, a Davis Kup�t Dwight Filley Davis alap�totta 1900-ban, Bostonban �s az elso m�rkoz�st ugyanebben az �vben augusztus 8-9-10-�n rendezt�k meg. Sok�ig az alap�t� orsz�g (Egyes�lt �llamok) gy�zedelmeskedett, majd Nagy-Bitannia �s Ausztr�l�zsia (Ausztr�lia �s �j-Z�land k�z�s csapata) a k�t vil�gh�bor� k�z�tt sok�ig az amerikaiak, majd a franci�k �s a britek voltak kupagy�ztesek. 1924 m�jus�ban Magyarorsz�g els� �zben vett r�szt a Davis Kupa k�zdelmeiben, D�ni�val szemben azonban 3:2 ar�nyban alulmaradt. 1929-ben a Davis Kupa k�zdelmeiben j�l helyt�llt egy�ttes�nk, az eur�pai z�na 3. hely�t v�vta ki. A m�sodik vil�gh�bor� ut�n m�r csak a k�t legnagyobb csapat versenyzett a gy�zelem�rt: az Egyes�lt �llamok �s Ausztr�lia.

A tenisz hossz� ideig az olimpi�k m�sor�n is szerepelt. A Nemzetk�zi Lawn Tennis Sz�vets�g (ILTF) 1913. m�rcius 1-j�n alakult. Az ILTF jelentos d�nt�s�t 1968-ban hozta, amelyben megnyitotta a "ny�lt" egy�ni versenyek kapuit a hivat�sos j�t�kosok el�tt.

A j�t�k technikai �s taktikai elemei �lland�an fejl�dnek. Kezdetben mellel a h�l� fel� j�tszotta, majd a k�t Doherty (Nagy-Britannia) m�r a mai alap�t�seket alkalmazta, az �j-z�landi Wilding a felmen� �gban �t�tte meg a labd�t, a k�t vil�gh�bor� k�z�tt pedig a t�mad�j�t�k jutott t�ls�lyba, amelynek legkiv�l�bb k�pvisel�je Tilden (USA) volt, akit mindm�ig az egyik legkiv�l�bb f�rfi j�t�kosnak tekintenek. 1947-ben Asb�th J�zsef P�rizsban megnyerte a f�rfi egyest, majd 1948-ban Wimbledonban harmadik lett. T�z �vvel k�s�bb, 1958-ban K�rm�czy is diadalmaskodott P�rizsban, Wimbledonban � is harmadik lett, �s a vil�granglista m�sodik hely�re ker�lt. Kiemelt versenyz�k: Pete Sampras (USA), Andr� Agassi (USA), Boris Becker (N�metorsz�g).