Az ejt�erny�z�s t�rt�nete

Az els� �r�sos feljegyz�s K�n�b�l sz�rmazik. Amely szerint Fokien cs�sz�r koron�z�si �nneps�g�t 1306-ban "ejt�erny�vel" val� ugr�sok tett�k eml�kezetesebb�. Az ugr�k bambuszn�dakra fesz�tett b�rlapokra �s a derekukra er�s�tett�k a k�teleket, majd f�kr�l �s tornyokr�l ugrottak. A le�r�s szerint s�rtetlen�l jutottak a f�ldre. A kezdeti k�s�rletek ut�n hossz� id� telt el, m�g egy k�z�pkori tud�s Bacon Roger tudom�nyosan is le�rta az ejt�erny�t, mint a test zuhan�s�t k�sleltet� fel�letnek a lehet�s�g�t. 1500 k�r�l Leonardo da Vinci els�k�nt a szerkezet m�k�d�si m�dj�nak helyes elm�leti magyar�zat�t is kifejtette. � �gy k�pzelte: v�zhatlan v�szonb�l k�sz�tett 12 �l sz�les �s ugyanolyan magas s�torponyv�val vesz�lytelen�l leereszkedhetsz b�rmilyen magasr�l." Hasonl�k�ppen �rta le terv�t a magyarorsz�gi sz�rmaz�s� Verancsics nev� dalm�t p�sp�k is. Az �ltala k�sz�tett szerkezettel 1617-ben m�r gyakorlati k�s�rleteket is v�geztek. A kezdeti l�p�seket k�vette n�h�ny nem jelent�s k�s�rlet is. Ezek k�z�l egy pr�b�lkoz�s �rdemel eml�t�st: egy Szimeon pap fia nevezet� ember 1730-ban ejt�erny�j�vel egy magas sziklafalr�l sikeres ugr�st hajtott v�gre.

Az els� bizony�that� ejt�erny�s ugr�sok 1777-ben Joseph Montgolfier nev�hez f�z�dnek. Az �ltala k�sz�tett szerkezettel t�bb sikeres ugr�st hajtott v�gre egy magas f�szer tetej�r�l. K�t �vvel k�s�bbi k�s�rletein�l kupol�j�t m�r f�lg�mb alak�ra tervezte s �tm�r�j�t 2,5 m�terben hat�rozta meg, alj�ra kosarat r�gz�tett. Egy 35 m�ter magas toronyb�l - �llatokkal - sikeres k�s�rleteket v�gzett. Louis Sebastien Lenormand 1783-ban az ejt�erny� gyakorlati kivitelez�s�t m�r sz�m�t�sokkal alapozta meg. Az �ltala tervezett ejt�erny� �tm�r�je 4,5, a kupola magass�ga 2 m�ter, fel�lete 16 m2 volt. (a ma m�g haszn�lt kezd�erny� fel�lete 74 m2). Nagysz�m� k�z�ns�g el�tt v�grehajtott k�s�rletei eredm�nyesek voltak. Sz�m�t�sai �s gyakorlati eredm�nyei hozz�j�rultak, hogy k�s�bb a biztons�gos ejt�erny�t megalkoss�k. Ma is az a nemzetk�zi elnevez�se az ejt�erny�nek, ahogy � h�vta szerkezet�t: "Parachute". Sajnos Lenormand egy ugr�s�n�l s�lyosan megs�r�lt, majd n�h�ny nap m�lva meghalt.

Az eddigi k�s�rleteknek volt egy jelent�s hi�nyoss�ga: sohasem emelkedtek a term�szet vagy a mesters�ges �p�tm�nyekn�l magasabbra �s minden szerkezet merev�t�ssel k�sz�lt. A XX. Sz�zad kezdet�n az ejt�erny� fejl�d�s�nek nagy l�k�st adott, amikor a l�gcsavar forogni kezdett. Feltal�lt�k a rep�l�g�pet. A kezdeti �tt�r�k m�g nem haszn�lt�k, mivel igen kis magass�gon �s sebess�ggel rep�ltek. Sem m�djuk sem idej�k nem lett volna a haszn�lat�ra. A rep�l�s hatalmas �temben fejl�d�tt, hamarosan 100 Km/h feletti sebess�ggel �s mind magasabban rep�ltek. A fejl�d�ssel p�rhuzamosan azonban a katasztr�f�k sz�ma is megn�tt. Ez�rt volt hatalmas ig�ny egy �j ejt�erny�t�pus kifejleszt�s�re. Olyan ejt�erny�t kellett k�sz�teni, amelyet a pil�ta �lland�an mag�n visel, �s amelyet tetsz�s szerint - automatikusan �s k�zi er�vel is - tud nyitni. Az els� ilyen ejt�erny�t Gleb Jevgenyevics Kotyelnyikov (1872-1944) orosz feltal�l� k�sz�tette. A fejleszt�sei sor�n eljutott od�ig, hogy ejt�erny�je l�nyeges von�saiban m�r megegyezett a mai k�rkupol�s konstrukci�kkal. Az akkori elterjed�s�t nagyban g�tolta, hogy az akkori Oroszorsz�g �s a t�bbi kapitalista orsz�g vezet�i akad�lyokat g�rd�tettek az ejt�erny� alkalmaz�sa el�. Mondv�n: az ejt�erny� k�ros a rep�l�s szempontj�b�l, mert arra cs�b�tja a pil�t�t, hogy vesz�ly eset�n veszni hagyja a g�pet. 1912-ben m�r az ejt�erny� szil�rds�g�t pr�b�lt�k T�bb �zben sikeresen dobt�k le 80 kg-os s�llyal, 1913-ban az orosz Osszovkijsz a Szajna egyik magas hidj�r�l ugrott szint�n sikeresen. Rep�l�g�pr�l az els� ejt�erny�s ugr�st 1912-ben Albert Berry hajtja v�gre St. Louisban. Ezt k�vet�en P�gaud ugrik rep�l�g�pr�l 1913-ban. Heinecke 1917-ben 100 m-r�l ugrik g�pb�l, �s sikeresen �r f�ldet. Ennek ellen�re csup�n 1917 v�g�n rendszeres�tik az ejt�erny�t - igaz els�k�nt- a cs�sz�ri n�met hadseregben.

Ahogy fokoz�dtak a rep�l�s sebess�gei �s magass�gi teljes�tm�nyei, �gy v�lt �ltal�nosabb� a Kotyelnyikov �ltal javasolt k�zi kiold�s� rendszer. E m�dszer t�k�letes�t�s�ben az amerikai Irvin szerzett nagy �rdemeket, szerkeszt�s, hajtogat�s, �s elhelyez�s szempontj�b�l m�r a 1920-as �vek elej�n a jelenleg haszn�lt ment�eszk�zz� tette. M�r az l. vil�gh�bor� idej�n voltak tervek, hogy nagy l�tsz�m� ejt�erny�s katon�t vetnek be, de ez a h�bor� befejez�se miatt elmaradt. A k�t h�bor� k�z�tt komoly er�fesz�t�seket tettek az ejt�erny� fejleszt�se �rdek�ben f�leg az Angolok, Franci�k �s Amerikaiak. Nagy l�tsz�mban ejt�erny�s egys�geket a n�metek alkalmaztak 1940 m�jus�ban. Ezzel gyakorlatilag k�sz a ma is haszn�lt ejt�erny�. Term�szetesen a mai napig m�g sokat fejl�d�tt, s�t a fejl�d�s m�g nem fejez�d�tt be, de ez m�r egy m�sik t�ma. Ez m�r a mai kor technik�ja.

Szerz�: Petren P�ter