Merre tart a r�kkutat�s? Mellr�k Ez a r�k-fajta a leggyakoribb n�i r�kos megbeteged�s. A korai felismer�sben egyre jelent�sebb szerepet j�tszik a n�k �nvizsg�lata. Ezen k�v�l ma m�r megpr�b�lj�k azokat a g�neket megkeresni, amelyek a mellr�k kialakul�s��rt felel�sek. Ez f�k�nt fiatal n�kn�l j�tszik jelent�s szerepet. Nagyon fontos, hogy a k�l�nb�z� tumorokat �s rizik�faktorokat min�l el�bb f�lismerj�k, hogy a megel�z� gy�gyszerek min�l el�bb bevet�sre ker�lhessenek. Egy jelenlegi kezel�si m�d a klinikai vizsg�lat: ekkor a p�cienst m�r az oper�ci� el�tt kemoter�pi�s kezel�snek vetik al�. �gy a tumor kisebb lesz, ez�ltal gyakran a mell elt�vol�t�sa n�lk�l lehet oper�lni. �tt�r�st az els� monoklon�lis antitest, a herceptin alkalmaz�sa jelenthetne, amely azonban csup�n minden negyedik betegen seg�t, �s csak bizonyos t�pus� mellr�k eset�n. Viszont m�giscsak egy alternat�v�t vagy kieg�sz�t�st jelenthet az oper�ci�hoz a kemoter�pi�val egy�tt. Ez lehet a kezdet, �s egyben rem�nyt adhat a k�vetkez� t�z-h�sz �vben arra, hogy kifinomult gy�gyszereket fejlesszenek ki, amelyek kiz�r�lag a tumor-sejteket t�madj�k meg. Jogosan rem�nykedhet�nk teh�t a t�k�letes gy�gym�d kifejleszt�s�ben. Ak�r m�r t�z �ven bel�l is. Sz�j- �s torokr�k Ennek a r�k-t�pusnak legf�bb okai a doh�nyz�s �s az alkohol-fogyaszt�s. Mivel ma egyre t�bb n� doh�nyzik, a n�i betegek sz�ma val�sz�n�leg n�ni fog a k�vetkez� �vekben, b�r ma m�g gyakrabban fordul el� f�rfiakn�l. A ter�pi�k c�lja a j�v�ben mindenk�ppen az olyan kemo-radioter�pia, amellyel nem vagy csak r�szben van sz�ks�g l�zeres szervelt�vol�t�sra. Az ilyen jelleg� kemo-radio kombin�lt kezel�sek jelenleg kipr�b�l�si st�diumban vannak. Tanulm�nyok sokat �g�r� eredm�nyeket mutatnak, teh�t val�sz�n�, hogy a g�ge elt�vol�t�sa n�lk�l is siker�l majd m�t�teket v�grehajtani. A kutat�k rem�nyei ezen k�v�l molekul�ris biol�giai �s genetikai vizsg�latokra is alapoznak. A c�l az, hogy meg tudj�k �llap�tani, kin�l melyik ter�pi�s m�dszer a legc�lravezet�bb. Ma m�r az immunter�pi�t is pr�b�lj�k �s tal�n m�r a k�zelj�v�ben is el�rhet� lesz. B�rr�k Ha idej�ben felismer�sre �s elt�vol�t�sra ker�l, akkor szinte 100 sz�zal�kos biztons�ggal gy�gy�that� ez a r�k-t�pus. Jelenleg a korai felismer�sre folynak intenz�v kutat�sok. Ezen k�v�l a tudom�ny arra is keresi a v�laszt, hogy tulajdonk�ppen hogy j�n l�tre a b�rr�k. Pontos felismer�sekkel ugyanis jobban l�tn�k a c�lt. A ter�pi�s m�dszerek kifejleszt�s�n�l pedig a genetik�ban b�znak. Jelenleg saj�t genetikai anyaggal k�s�rleteznek, ami azt jelenti, hogy r�kos sz�veteket teny�sztenek, genetikailag megv�ltoztatj�k, majd a p�ciensbe fecskendezik abban a rem�nyben, hogy szervezete f�lismeri a testidegen anyagot, �gy meggy�gy�tja �nmag�t. Ez azonban egyel�re gyerekcip�ben j�r. Tal�n t�z-h�sz �v m�lva m�r annyira el�rehaladnak a m�dszerek, �s a lakoss�g lesz annyira j�l inform�lt, hogy nem lesznek m�r k�s�n felismert b�rr�kos megbeteged�sek. A saj�t genetikai anyaggal folytatott kezel�s lenne t�nik teh�t a legc�lravezet�bbnek. Elm�letileg a molekul�ris genetika k�pes legy�zni a r�kot.

2001.11.23.