Sokszor meg vagyunk arr�l gy�z�dve, hogy az �let�nk jobb lesz, ha f�rjhez megy�nk, ha megsz�letik az els� gyerek�nk, vagy ha megsz�letik a m�sodik. Azt�n meg az�rt  vagyunk frusztr�ltak, mert a gyerekek t�l kicsik m�g ehhez  vagy ahhoz �s azt gondoljuk, hogy a dolgok jobban mennek  majd, ha feln�nek.

 Folytat�sk�nt kamaszkori viselked�s�k miatt vagyunk elkeseredettek. Meg vagyunk gy�z�dve arr�l, hogy boldogabbak lesz�nk, mikor ezen a korszakon t�ljut. Azt gondoljuk, az �let�nk jobb lesz, ha partner�nk megoldja a probl�m�it, ha v�gre kocsit cser�l�nk, ha csod�latos nyaral�saink lesznek,  ha nem kell dolgozni. De ha most nem kezd�nk el boldog �s teljes �letet �lni, akkor mikor?
 Mindig lesznek k�l�nb�z� neh�zs�geink. Legjobb ezt elfogadni �s elhat�rozni, hogy boldogok lesz�nk, ak�rmi t�rt�nj�k. Afred Souza mondta:
 �Sok�ig abban a hitben �ltem, hogy a val�di, igazi �letem  m�g csak most fog elkezd�dni �s az ehhez vezet� �ton mindig  voltak megold�sra v�r� akad�lyok: g�nyos megnem�rtetts�g,
 id�ig�nyes tennival�k, m�g nem t�rlesztett k�lcs�n�k. Azt�n  kezd�dik a val�di �let! V�g�l meg�rtettem, hogy ezek az "akad�lyok " a Val�di �let.�
 Ha ily m�don elfogadjuk a dolgokat, az seg�t meg�rteni,  hogy nincs egy olyan m�dszer, ami a boldogs�ghoz elvezet, mert a m�dszer maga a boldogs�g. K�vetkez�sk�ppen �lvezz�k ki az �let minden pillanat�t �s �lvezz�k m�g ann�l is  jobban, ha megoszthatjuk egy sz�munkra kedves emberrel a  ritka pillanatokat �s eml�kezz�nk r�, hogy az id� nem v�r  senkire.
 �s akkor biztosan nem fogunk arra v�rni, hogy ha v�ge lesz  az iskol�nak, ha elkezd�dik az iskola, ha lefogyok 5 kg-ot,  ha siker�l felszedni 5 kg-ot, ha gyerekem lesz, ha v�gre  kirep�lnek a gyerekek, ha dolgozni fogok, ha v�gre nyugd�jba  megyek, ha f�rjhez megyek, ha v�gre elv�lok...
 Nem kell v�rjuk a p�ntek est�t, a vas�rnap reggelt, az  aut�cser�t, a h�zv�s�rl�st. Sem a tavaszt, a nyarat, az  �szt, a telet, sem az �let v�g�t �s egy �jj�sz�let�st, mert  eld�ntj�k magunkban, hogy nincs az �letben jobb pillanat a  boldogs�got "elkezdeni", mint ez a pillanat.
 Az �let�r�m �s a boldogs�g nem �tic�lok, hanem maga az utaz�s.
 Most pr�b�lj meg v�laszolni ezekre a k�rd�sekre:
 -sorold fel a vil�g 5 leggazdagabb ember�t!

 -sorold fel a vil�g 5 legut�bbi sz�ps�gkir�lyn�j�t!
 -sorolj fel 5 Nobel-d�jast!
 -sorolj fel 5 Oscar-d�jas sz�n�szt!
 Hogy megy? Rosszul?
 Ne agg�dj! Senki sem eml�kszik t�k�letesen a tegnap legjobbjaira. A tapsviharok elm�lnak, a tr�fe�k  beporosodnak, a gy�zteseket elfelejtj�k.
 Most ezekre a k�rd�sekre pr�b�lj v�laszolni:
 -sorolj fel 3 j� tan�rt, aki seg�tett neked azz� v�lni, aki  lett�l
 -sorolj fel 2 bar�tot, aki neh�z id�kben is melletted �llt
 -mondj 5 olyan embert, aki azt �reztette veled, hogy  k�l�nleges vagy
 -sorolj fel 10 embert, akikkel sz�vesen t�lt�d az id�det
 Hogy megy? Jobban?
 Azok az emberek, akik az �let�nket k�l�nlegess� teszik, nem  felt�tlen�l a leggazdagabbak, vagy a legnagyobb d�jak  nyertesei. Viszont agg�dnak �rt�nk, t�r�dnek vel�nk �s mellett�nk �llnak minden helyzetben. T�prengj el rajta egy pillanatra, milyen r�vid az �let! Te mit akarsz t�le? Ki vagy te? Val�sz�n�leg nem vagy a nagy- �s k�zismert h�ress�gek egyike, de olyan ember vagy, aki miatt ezt az e-mailt k�rbek�ldtem.  J�n�h�ny �vvel ezel�tt a Seattle-i paraolimpiai j�t�kokon 9 atl�ta (akik mind ment�lisan, vagy fizikailag s�r�ltek)
 fel�lltak a 100 m�teres fut�s startvonal�hoz. A pisztolyl�v�s felhangz�sakor elkezd�d�tt a verseny, ahol  (b�r nem mindenki a l�bain futva), de mindenki a c�l fel�
 t�rekedett a be�rkez�s �s a gy�zelem rem�ny�ben. A nagy igyekezetben egyszer csak az egyik fi� elesett az aszfalton �s j�n�h�nyat bukfencezett. A t�bbi 8 versenyz� meghallotta a zajt, lelass�tott �s h�tran�zett. Majd mindenki meg�llt �s  visszfordult...mindegyik�k. Az egyik Down-k�ros l�ny le�lt mell�, �s megk�rdezte, hogy jobban �rzi-e mag�t. Azt�n mind a 9-en �sszekapaszkodtak �s egy�tt s�t�ltak be a c�lig. A stadionban pedig a n�z�k fel�lltak �s percekig tapsoltak. Azok, akik ott voltak, a mai napig emlegetik ezt a t�rt�netet.  Hogy mi�rt? Mert valahol legbel�l tudjuk: a legfontosabb dolog nem az egym�s felett aratott gy�zelem . Az �letben  sokkal fontosabb m�sokat gy�zelemhez seg�teni, akkor is, ha
 ez azzal j�r, hogy nek�nk le kell lass�tani.
 EGY GYERTYA NEM VESZ�T SEMMIT, HA MEGGY�JT EGY M�SIKAT.
 Ezek a mondatok egyszer�ek, magukt�l �rtet�d�ek �s nincs nagy jelent�s�g�k, de n�ha-n�ha nem �rt elolvasni �ket, m�g  akkor is, ha tiszt�ban is vagyunk mindezzel. Gyakran t�ls�gosan elmer�l�nk abban, amit csin�lunk... �s k�zben elfelejtj�k, mi�rt is csin�ljuk......